Csillag Zsuzsa Dedik János est

Csillag Zsuzsa festőművész és Dedik János író-költő estjét
rendezte meg 2017. április 21-én este a TAMA Tűzedzők Alkotó Művészbarát Asztaltársasága a XVIII. kerületi Rózsa Művelődési Házban. A kortárs művészek és a művészet-kedvelők ismét megmozdultak és szép számban megjelentek.

A művelődési ház "tükör-terme" szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Úgy tűnik, hogy sokak számára vonzó volt a meghívóban kínált program.

Csillag László, a TAMA elnöke köszöntötte a vendégeket és megnyitotta a kiállítást. Beszédét alábbiakban összegezzük.

Tisztelt hölgyeim és uraim!
Ma azt a feladatot kaptam, hogy nyissam meg Csillag Lőzsu képkiállítását.
Mottó: egy festő - több stílus...
A művész, amikor alkot, a dolgok és jelenségek érzelemértékességét keresi, kutatja.
Idézet: Dr. Varjas Sándor impresszionizmushoz írt tanulmányából.
Valójában az önmagát kifejezni óhajtó, akaró, szándékozó művész saját gondolatait, érzelmeit fejezi ki úgy, hogy valójában az ő tudatos, tudatalatti, illetve a tudat feletti énjének a kivetítését festi a vászonra.
Tekintsük a kiállítás jobboldali képcsoportját!
Hat képet látunk, kétszer hármas csoportban. Első csoport Árpád házi szenteket ábrázol.
Itt kell megjegyezni, az európai királyi házak közül az Árpád ház adta a legtöbb szentet.
Első képen Skóciai Szent Margit, másodikon Bizánci Szent Piroska, és Árpád házi Szent László.
Skóciai Szent Margit (Nádasd, Magyarország, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) magyar származású skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a korra, középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a római katolikus liturgián alakuló kereszténységet Skóciával. Gyermekei folytatták munkáját.
III. Malcolm második feleségeként Skócia királynéja lett 1069-ben.
Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és kolostorokat építtetett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített.
Szent Piroska (1088–1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, bizánci nevén Priszka, Magyarországi Szent Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya, 1104-től Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1087–1143, uralk.: 1118-1143) felesége, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Mozaikképe a Hagia Szophia-székesegyházban látható. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik.
László 1046. június 27-én született a Lengyel Királyságban. Apja I. Béla magyar király, anyja pedig a Piast-dinasztiából származó Richeza lengyel hercegnő volt. Bélának és feleségének összesen hét gyermeke született, László volt a másodszülött. VII. Gergely pápa javaslatára 1077-ben Lászlót koronázták Magyarország királyává.
Stabilizálta az országot István király halála után kitört vallási háborúk leverésével.
A másik három kép Jézusról szól. Születés, - Karácsony – keresztre feszítés, - Húsvét – áldozó csütörtök, - Áldozócsütörtök –
Mind a hat kép azonos stílusban készült, konstruktív képeknek nevezhetnénk, mivel a fő és mellek képek, a síkok és a terek matematikailag leírható formai rendjéhez igazította. Ábrázolás technikailag naiv festményeknek mondhatók. Mivel az alakok és az eszközök ábrázolása, sematikus alakzatokban testesül meg. (pl. Bosch, Benedek Péter, Horváth Judit stb.)
A szemközti falon öt szürrealista kép látható, áldott állapot, születés, teremtés, három dimenzió, lesz még feltámadás.  Ide tartozik a Vili emlékére, Mark Chagall és egy Juan Miró képeiről készült másolat, csekély változtatásokkal.
A Művésznő kedvenc irányzata, sok képet festett már ezzel a stílussal.
A vágyak az érzelmek és a gondolatok álomvilága. A fantázia szabad áramlása. Képeiben nem az alakiság megpillantása, könnyű felismerés, gyors megértés a fontos, hanem a mondanivaló. Szóljon akár a történelemről,
családról, mindennapi életről stb. Álljon meg a néző a kép előtt és gondolkodjon el azon, amit lát.
Látunk néhány realista képet kisebb erdő, tó részletekkel, kiemelésben közelről. A hátsó falon még van néhány fantázia kép.
Hölgyeim és uraim köszönöm, hogy meghallgattak.

Szabó László újságíró beszélt Dedik Jánosról, akit a XVIII. kerület írójának-költőjének is nevezett beszédében, amelyet alábbiakban összegzünk.

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a köreinkben megjelent
Király Lajost, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökét,
a sajtó képviselőit,
és valamennyi Kedves Vendégünket.
Érezzék jól magukat, jó szórakozást kívánok!

Kedves Vendégeink! Van szerencsém bejelenteni, hogy mai esténken néhány Múzsa jelen van és jelen lesz: az egyik a képzőművészet-festészet, a másik a zene és a harmadik pedig a költészet-irodalom.
Az irodalmi rész főszereplője pedig Dedik János,
- a világutazó,
- a fáradhatatlanul alkotó, termékeny író-költő,
- a valóság nagy mesemondója,
- a humor megszemélyesítője,
- az 50-es villamoson történt események krónikása,
- lehetne még hosszan folytatni ezt a sort, de azzal zárom, hogy:  
- a XVIII. kerület írója-költője (meg hát persze, mindenkié).

Ne gondoljuk, hogy világutazónk első külföldi útja valamely szomszédos országba vezetett. Nem! Hanem irány Ulánbátor, Mongólia fővárosa(!), ahol három évet töltött el. Itt született első verse, a Vihar.
Majd következett Guinea, az Atlanti-óceán partja - négy évig, aztán Kongó 3 évre. Az egy évtizedes ázsiai-afrikai tartózkodását orvosi parancsra kényszerült befejezni - trombózis és tüdőembólia betegségek miatt..., de az Afrikában megélt események, élmények, emlékek elevenen, felejthetetlenül és nagyszerűen visszaköszönnek írásaiból.
Következő állomásai Franciaországban voltak - háromszor egymás után 11,5 évet töltött el ebben az országban... Így aztán több, mint húsz év külföldön! Szinte összeszámolhatatlanul sok élménnyel!

1970-ben jelent meg első könyve IRÁNYTŰ, TÉRKÉP, FAKANÁL címmel és Az első mongol-magyar térképező expedíció története egy szakács szemével alcímmel. (János bátyánk ugyanis az expedícióban szakácsként vett részt, de munkáját kiegészítette több műszaki jellegű munka is.)
1996-ban MAGUNK NYELVÉN címmel társ-szerzők adták ki a könyvet: Feinek György elbeszélések, Stancsics Erzsébet versek, Dedik János elbeszélések. A
könyv tartalmán túl a szerkezete is rendkívül izgalmas. Érdemes ezt külön is tanulmányozni!
1999-ben jelent meg a TETSZHALOTT című, történetek (Európa, Ázsia, Afrika mesél.) alcímet viselő könyv. Az előszóban Zolányi Szilvia azt írja: a fecsegő író fillérekkel fizet, de ennek a könyvnek az írója arannyal.
2002-ben látott napvilágot a KALAPTÜRELEM című kötet, amelynek alcíme: Novellák, Történetek, Elbeszélések. A könyv így kezdődik: "A könyvtárszoba azon magaslatán, ahová már könyvek sem férnek, azon a felületen, pihenünk mi megöregedett, használaton kívüli kalapok." Valószínűleg többen tudják, mások nrm, hogy Dedik Jánosnak 240 db-ot tartalmazó kalapgyűjteménye van.
Ízelítőül itt most a vitrinben látható a gyűjtemény egy része..., megemlítem, hogy a gyűjtő, a szerző engedélyezi a fotózását. Fotózzonak hát, hiszen ez egy vissza nem térő alkalom!
2004 a megjelenési éve a KATONAKISZÚRÁSOK című, (Humoros esetek,  -komoly történetek) alcímet viselő könyvnek.
A 2007. év újabb kötet megjelenését jelentette: a NOVELLÁK - CSOKORBAN-t,
amelynek alcíme: Ráértem, megírtam, olvassátok - szórakozzatok! Feinekné Tóth Mária előszavában a következőket mondja: a könyvben megtalálható "a bizarr, a különös, a derűs, a szellemes, a humoros, extrém, kacagtató és izgalmas jelenet... A szerző kiváló empátiával rajzolja meg életképeit. A személyiségében rejlő igazságosság, kedvesség és jóság köszön vissza műveiből."
2010-ben látott napvilágot a VIDÁM "EGYMEGÁLLÓS" NOVELLÁK című, Elbeszélések - Írások, Válogatások 10 év legjobb írásaiból alcímet viselő kötet, amelynek Előszavában Stancsics Erzsébet - többek között - a következőket írja:
"Jó, hogy Dedik János közöttünk van, s van tehetsége idézni számunkra a humort, a jókedvet, a vidám hangulatot."
Dedik János legújabb kötete, az ÉLETEM TÖRTÉNETE ECETES HUMORBAN visszaemlékezéseim a közeli múltban: 2016-17-ben jelent meg. Egy igazi opus, egy hatalmas mű. Nem egy opusculum, nem egy kis művecske, nem egy kis füzetecske, hanem olyan, amely már küllemében is felhívja önmagára a figyelmet: egy 400 oldalas opus! Ennek a könyvnek az előszavát is Stancsics Erzsébet írta. Ő azt mondja erről a könyvről, hogy "olvasmányosságával mindenkit meg tud szólítani, aki kicsit is rajong az utazásokért. Köszönjük, Dedik János!"

Szerzőnknek nemcsak print-változatban, azaz nyomtatásban megjelent művei vannak. Feltétlenül szólni kell Dedik János internetes oldaláról, a www.humorosnovella.blogspot.com-ról amely magyar kiterjesztéssel, tehát .hu végződéssel is működik (www.humorosnovella.blogspot.hu).

Ez a felület 2015-ben jött létre és azóta számos, újabb és újabb feltöltésekkel frissült, s várhatóan a jövőben is frissülni fog. Novellák és versek 2015-ből,
2016-ból, sőt már 2017-ből is. A szerzőnek erre a művére fokozottan áll a megállapítás, hogy egy óriási opus, egy hatalmas mű! Úgy vélhető, hogy a nagy
számú olvasók napról-napra való jelenléte (az olvasók száma egyébként teljesen nyilvános: a címoldal aljára görgetve látható) - rövid idő alatt 35.000-re emelkedett - a fantasztikusan bőséges, gyakran frissülő és választékos tartalom alapján teljesen érthető. Az irodalmon túl megtalálhatók itt a szerzővel készített interjúk (Mária Rádió, a 18. Kerület Hírportáljának élet-interjúja), egyik versének felejthetetlen megzenésített változata, továbbá a szerző nagyszerű hobby-fotóiból készített zenés vetítés (Párizsban - 2016) is.

Novelláit a Kristály, Zsarát, Új Szárnypróba, Pécsi Újhang, a Csepel szigeti Visszhang, a Pápai Kristály, a Tűzedzők irodalmi folyóiratok is közlik. Lírikusok, Kláris és még számos antológia publikálója.

Kitüntetéseiről is szólni kell néhány szót.
2002-ben Cserhát Művészkör pályázaton ART-díjban, az Accordia Kiadó irodalmi pályázatán Nívódíjban részesült. Irodalmi munkásságáért Batsányi emlékdíjat kapott.
2015-ben pedig a Krúdy Gyula Irodalmi Körben Ezüst Krúdy-Emlékéremben részesítették.

Kedves Vendégek!
Ezek után az est szerzőjének műveiből idézeteket, szemelvényeket és zenei előadásokat fogunk hallani. A szereplők egymás után - felkonferálás nélkül - fognak megszólalni és jelmezként János bácsi kalapgyűjteményéből választanak egyet erre az alkalomra...

Bemutatom a közreműködő szereplőket:
- Cser Erzsébet magánénekes,
- Neumann Nándor zongorista előadóművész,
- Stancsics Erzsébet író-költő,
- Feinek György író-költő,
- Pintér Sándor író-költő,
- Molnár Piroska író-költő,
- Domokos László író-költő,
- Enyedi Béla zeneszerző, előadóművész
- a szerző, aki saját legújabb könyvéről is beszél
- és jó-magam, aki szintén előadok egy prózát és egy verset.

Az estről videó-felvétel is készült, amelyet alábbiakban közreadunk.

Az oldalt összeállította: Szabó László ............................................................................................... Vissza a fő oldalra